Kedves Horgásztársak!
Önnel együtt azt szeretnénk, hogy a Tisza-tó halállománya gyarapodjon, védelme erősödjön, a környezete tisztább és vonzóbb legyen. Az igazi horgász sportszerű eszközökkel, szabályos módszerekkel fogja a halakat, és kíméletesen bánik velük.
Segítsen abban, hogy a horgászat minél több horgász számára a sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő halfogást, a halakkal szembeni kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, a természetben való kikapcsolódást, a vízi és vízparti környezet megóvását jelentse. Legyen ebben partnerünk, és ha olyasmit tapasztal, ami közös céljainkkal ellentétes, jelezze a halászati őri bejelentő telefonszámon: 06-70/316-19-79
Az engedélyét az egyéb okmányokkal együtt köteles magánál tartani, az abban foglalt szabályokat betartani.
Az engedély érvényes:
A Tisza folyó és a tározó kiskörei duzzasztómű felett húzódó, 403,5 és 440 fkm közötti területére, az Eger-pataknak a Borsodivánka és Négyes községeket összekötő közúti hídtól délre eső szakaszára, valamint a Tisza-tó körüli szivárgóárkokra.
Tisza-tavi Horgászrend 2015-ben
Általános horgászati előírások
1.A) A felnőttek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db (pl.: 2 db ponty és 1 db compó, vagy 2 db süllő és 1 db kősüllő). A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.
1.AB) A 65 év felettiek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db (pl.: 2 db ponty és 1 db compó, vagy 2 db süllő és 1 db kősüllő). A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.
1.B) A korlátozott horgászati jogosítványú, nők részére váltható éves területi jegy birtokosa 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 2 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 1 db (pl.: 1 db ponty és 1 db compó, vagy 1 db süllő és 1 db kősüllő). A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában, összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.
1.C) Az ifjúsági területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával rendelkező személy, aki a 12. életévét már betöltötte, de a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be) 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. Ifjúsági területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 2 db tartható meg, egy halfajból azonban legfeljebb 1 db (pl.: 1 db ponty és 1 db compó, vagy 1 db süllő és 1 db kősüllő). A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó, őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.
1.D) A gyermekek részére kiadott területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával nem rendelkező személy, aki a 3. életévét már betöltötte, de a 15. életévét az adott év december 31. napjáig még nem tölti be) 1 bottal, azon 1 db – maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat. A darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 1 darabot tarthat meg. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 3 darab hal tartható meg. A napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos fajokból pedig naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
1.E) A turisták részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre 1 bottal és legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 2 db tartható meg (pl.: 1 db ponty és 1 db harcsa, vagy 2 db csuka) A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon a süllő, a csuka és a harcsa vonatkozásában összesen maximum 7 darab hal tartható meg. A darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.
2. A süllő, a csuka és a harcsa horgászata az engedélyezett mennyiség kifogása (megtartása) után folytatható, azonban minden további megfogott ilyen halat a horgász köteles azonnal, kíméletesen visszaengedni.
3. A horgász a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben köteles magánál tartani a halfogásra jogosító okmányokat (állami horgászjegy és területi jegy), amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
4. A horgász a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
5. A horgász a fogási naplóját köteles vezetni, az abban található szabályoknak megfelelően.
6. Nem őshonos halakat (felsorolásuk a fogási naplóban megtalálható) a vízbe engedni, illetve visszaengedni az őshonos halállomány védelme érdekében tilos. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)
7. A nem őshonos halak fogása nem esik mennyiségi korlátozás alá, a horgász köteles a megfogott példányokat a vízterület elhagyásakor a helyszínről elszállítani. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)
8. Nem őshonos hallal (pl.: ezüstkárász, razbóra, stb.) csalizni kizárólag akkor szabad, ha a csalihal a Tisza-tóból került kifogásra.
9. Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.
10. A szabályosan kifogott (elvinni kívánt) halat a vízpartról elszállítani csak gyors és kíméletes leölés után szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú csalihal élve is elszállítható, de kizárólag olyan edényben, mely biztosítja a számára szükséges oxigéntartalmú vizet.
11. Az országosan érvényes fajlagos tilalmi időszakokra, a kifogható legkisebb méretekre és darabszám-korlátozásokra vonatkozó szabályok a fogási naplóban találhatóak (illetve ezen oldal alján). A Tisza-tavon azonban az alábbi fajok vonatkozásában a következő legkisebb kifogható méretek vannak érvényben:
ponty: 35 centiméter ,
süllő: 40 centiméter,
kősüllő: 30 centiméter,
csuka: 50 centiméter,
compó: 30 centiméter,
menyhal: 30 centiméter.
12. Január, február, március, november és december hónapokban tilos a harcsa fogása. Fajlagos tilalmi időszakában (május 2.-tól június 15.-ig) tilos a harcsa horgászata az öblítőcsatornákban.
13. A Kis-Tiszán az Eger-patak torkolatától a Laskó-patak torkolatáig , valamint a 33. számú főút hídja (Eger-patak hídja), az Eger-patak, a Kis-Tisza és a poroszlói gát határolta területen lévő munkagödrökön január 1. és február 28., valamint november 1. és december 31. között ragadozó halra horgászni csak természetes csalival engedélyezett, a pergetés tilos.
14. A Dühös-lapos vízterületén január 1. és február 28., valamint november 1. és december 31. között mindennemű horgászat tilos.
15. November 1. és március 15. közötti időszakban – a vermelő halállományok védelme érdekében – a halfogási tevékenységhez szonárt használni tilos.
16. Január, február és december hónapokban a horgászat csak naptári napkeltétől napnyugtáig engedélyezett.
17. A halállomány ívóterületeinek védelme érdekében április 15. és május 31. között tilos a horgászat az Eger-pataknak a Négyes és Borsodivánka községeket összekötő közúti hídjától a Tisza-tóba torkollásáig terjedő szakaszán.
18. A halszaporulat védelme érdekében az öblítőcsatornákban – február 1. és június 15. között – fokozott figyelemmel, nagyobb hullámkeltés nélkül kell közlekedni a vízi járművekkel.
19. A kiskörei téli kikötő területén, valamint a duzzasztómű felvizén 300 m hosszan, továbbá minden műtárgy 50 m-es körzetén belül tilos a horgászat (beleértve az öblítőcsatornák szabályozó műtárgyait is).
20. Tilos minden olyan horgászmódszer alkalmazása, amelynek eredményeként a horog nem a hal szájába akad. Minden kívülről akadt vagy külsérelmi nyommal rendelkező halat kötelező a vízbe visszahelyezni, megtartani tilos.
21. A Tisza-tó teljes területén tilos a vontatásos vagy sleppelő módszer (elektromos vagy benzinmotorral, szél vagy sodrás által egyaránt).
22. A Tisza-tó teljes területén tilos a behordás. Parti horgászat esetén a szerelék vízbe juttatása csak és kizárólag partról elvégzett dobással engedélyezett. Az etetőhajó használata tilos.
23. A Tisza-tavon foglalt horgászhely nincs, a horgászhelyet érkezési sorrendben lehet elfoglalni. A csónak rögzítésére szolgáló karókat, kiszúrókat a horgászat befejeztével a horgász köteles kiszedni és elvinni.
24. Szemetes helyen tilos horgászni! A szemetes helyen horgászó személytől a területi jegy bevonható. A horgász köteles a horgászat befejezésével a horgászhelyet tisztán hátrahagyni.
25. A horgász sötétedés után köteles horgászhelyét, csónakját jól látható módon, folyamatosan megvilágítani.
26. A haljelölés a halgazdálkodást segíti. Jelölt halról a jelet csak akkor szabad levenni, ha az a kifogható méretet elérte. A levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal pontos testhosszát, legnagyobb magasságát, tömegét, valamint a horgász nevét és lakcímét tartalmazó feljegyzést kérjük postai úton megküldeni, vagy személyesen leadni a Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.-nek (5350 Tiszafüred, Örvényi út 46.). Minden beküldő ajándékban részesül, valamint év végén 1 db éves területi jegyet sorsolunk ki közöttük.
27. A helyi horgászrend megsértése a területi jegy azonnali bevonásával jár.
28. A felügyelet nélkül hagyott, halfogásra alkalmas horgászkészségek tulajdonosától a területi horgászjegy azonnal bevonásra kerül.
29. A halgazdálkodásra jogosult fenntartja a jogot, hogy a Tisza-tó egész területén bármely víztéren határozatlan ideig – a horgászokkal és képviselőjükkel előzetesen egyeztetve – megtiltsa bizonyos horgászmódszerek alkalmazását vagy a horgászatot. Az életbe léptetett korlátozásról a társaság a weblapján (www.sporthorgasz.eu), elektronikus hírlevél formájában, a kikötőkben elhelyezett hirdető táblákon, valamint az érintett víztér határában elhelyezett táblákon tájékoztat.
30. A horgászrendben nem szabályozott kérdésekben a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény az irányadó.
Horgászatához kedvező vízjárást, jó horgászidőt és kellemes szórakozást kívánunk!
